Lépj ki a komfortzónádból! (1)
„Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?” (Róma 10:14)

Valaki így számolt be: „Amikor a szüleimet meglátogattam, gondoltam, levágatom a hajam. Ahhoz a fodrászhoz mentem, akihez édesanyám is jár. Amíg Jim, a fodrász a hajamat vágta, beszélgetni kezdtünk lelki dolgokról. Minél tovább beszélgettünk… annál többet vágott. Végül igencsak rövid hajam lett, de a Jézusról szóló beszélgetés megérte. Később, amikor édesanyámnak javasoltam, hogy hívja el Jimet és feleségét a gyülekezetbe, anya ezt mondta: »Kizárt, hogy érdekelné őket… meglehetősen zűrös életet élnek. Nem ismerek másik két olyan embert, akik messzebb lennének Istentől, mint ők.« Mindenesetre, amikor legközelebb fodrászhoz ment, elmondott magában egy rövid fohászt: „Istenem, nem hiszem, hogy ezek az emberek érdekelődnének irántad. Tehát, ha azt akarod, hogy bármit is mondjak… intézd úgy, hogy valami történjen.” Abban a pillanatban Jim felesége így szólt: »Úgy hallottam, hogy maguk egy olyan csoport, akik lelki dolgokról beszélgetnek. Szeretnénk mi is eljönni.« Pam és Jim végül együtt imádkoztak a szüleimmel, és átadták életüket Krisztusnak – mindez egy hajvágás közbeni beszélgetés eredményeképpen. Ritkán történnek ilyenek. A legtöbb keresztyén gyakorlatilag az összes idejét más keresztyénekkel tölti… Amikor azonban fontos dolgokról van szó, az emberek arra hallgatnak, akiben megbíznak. Főleg, ha a lelki dolgok kerülnek elő.

Pál azt mondja: „Hogyan hihetnének az emberek Istenben, ha soha nem hallottak róla? És hogyan hallhatnának róla, ha nincs, aki beszéljen róla nekik?” Ha az emberek el akarnak indulni Krisztus felé, akkor ez nagyrész barátaik segítségével történik, nem pedig idegenek által. Építs tehát kapcsolatot valakivel, aki olyan helyen dolgozik, ahol gyakran megfordulsz, boltban vagy akár edzőteremben. Hívd át a szomszédaidat vacsorára! Kövesd Krisztus példáját, és barátkozz össze olyan emberekkel, akik még nem ismerik Istent!”