2017. november 11. - Szombat, Tours-i Szent Márton püspök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia
   eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet
   foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő
   pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a
   juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a
   baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz: "Jöjjetek, Atyám
   áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített
   országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti
   innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti
   betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és
   ti meglátogattatok!" Erre megkérdezik tőle az igazak: "Uram, mikor
   láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni,
   hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk
   volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk
   betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?" Akkor a király így
   felel: "Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel
   is tettetek, velem tettétek!"
   Mt 25,31-40
   Elmélkedés:
   Ki ne ismerné a ma ünnepelt Szent Márton püspök életéből azt a
   jelenetet, amikor Amiens városának kapujában megosztotta köpenyét a
   téli hidegben didergő koldussal? Bár katonatársai kinevették, Márton
   jól tudta, hogy helyesen, Krisztushoz méltó módon cselekedett, bár
   ekkor még nem volt megkeresztelve, hanem csak hittanuló volt.
   Cselekedetének helyességét igazolja, hogy éjszakai látomásában maga az
   Úr mutatta a mennyben az angyaloknak a Mártontól kapott fél köpenyt. A
   mai evangéliumban ezt olvassuk: "Bizony, mondom nektek: Amit e
   legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!" Az Úr
   úgy vette, hogy a koldus személyében Márton ővele tett jót.
   Szent Márton cselekedete a felebaráti szeretet nagyszerű példája. Ezen
   egyetlen tettéért azonban aligha avatták volna szentté az egykori
   Savaria, a mai Szombathely szülöttét, később a franciaországi Tours
   városának püspökét. Nem is ez volt életében az egyetlen jótett, de
   ettől ismertté, híressé vált. Sok más jótettel is törekedett az
   életszentségre, mintha csak az lett volna életének vezérelve, hogy
   mindennap valami jót tegyen. Legyen meg bennünk is az a szándék, hogy
   naponta jót teszünk egy rászorulóval, akiben Krisztust ismerhetjük fel,
   akinek személyében magának az Úrnak nyújtunk segítséget. A
   jócselekedetek sosem maradnak mennyei jutalom nélkül. A nagylelkűség
   nem vár ennél többet.