2018. május 16. - Szerda

   Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott: Szent
   Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek
   legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat,
   akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el
   közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád
   megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes
   legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket,
   mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt
   kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a
   gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból.
   Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te
   elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük
   szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.
   Jn 17,11b-19
   Elmélkedés:
   A mennyei Atyához intézett főpapi imájának következő részében Jézus
   tanítványaiért fohászkodik. A tanítványoknak tudniuk kell, hogy a
   Jézussal való egységben és az egymással való egységben tapasztalják meg
   az Atya szeretetét. Az apostolok és az apostoli lelkületű Egyház
   felelőssége abban áll, hogy a Jézustól kapott tanítást megőrizzék és
   továbbadják. Mit jelent tehát az egység, amiről Jézus beszél? Kár volna
   azt leszűkíteni csupán szervezeti egységre, amely külső jele a
   Krisztushoz tartozásunknak. Az egység ugyanis a tanítás tartalmára is
   vonatkozik, hitünk igazságaira. Jézus átadja nekünk a tanítását,
   amelyen nem szabad változtatnunk. A tanítás és a hit egységének
   hordozója és védelmezője tehát kezdetben az apostoli testület, majd a
   későbbiekben az Egyház.
   Az egység megőrzése és a tanító tevékenység nem lesz könnyű az Egyház
   számára, hiszen minden korban szembe kell néznie a világ gyűlöletével,
   azokkal, akik nem fogadják el a krisztusi igazságot. Ismét egy olyan
   prófétai kijelentés ez, amely megvalósulását sokszor láthatjuk az
   Egyház történelme folyamán.
   Jézus e helyütt igazságnak nevezi a tanítást, amelyet az Atyától kapott
   és amelyet átadott az embereknek. Az Úr tanítása elsősorban nem
   útmutatás ahhoz, hogy hogyan érvényesüljünk a földi életben, hanem
   iránymutatás az ember számára az üdvösség útján.