2018. március 2. - Péntek

   Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek:
   "Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki
   szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt
   ásott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és
   elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a
   szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások
   megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a
   harmadikat pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint
   először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte el
   hozzájuk, mondván: "A fiamat csak megbecsülik!" Amikor azonban a
   szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: "Ez itt az
   örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!" Meg is ragadták
   őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert ura,
   ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?" Ezt válaszolták:
   "Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza,
   akik idejében átadják neki a termést."
   Jézus így folytatta: "Nem olvastátok soha az írásokban: "A kő, melyet
   az építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és
   szemünkben csodálatos ez!" Ezért mondom nektek: Az Isten országát
   elveszik tőletek, és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak
   gyümölcsét." A főpapok és a farizeusok hallották a példabeszédet, és
   megértették, hogy Jézus róluk beszél. El akarták fogni, de féltek a
   néptől, mert mindenki prófétának tartotta.
   Mt 21,33-43.45-46
   Elmélkedés:
   Máté evangélista két példabeszédet is lejegyez írásában, amelyekben
   szőlőmunkásokról van szó. Egyes szentírástudósok azt feltételezik, hogy
   Jézus csupán egy ilyen példázatot mondott, de az a szóbeli igehirdetés
   során kétféle változatban is fennmaradt. Mások a különböző mondanivaló
   miatt azt mondják, hogy eredetileg is két hasonlatot mondhatott Jézus.
   Az egyik ilyen példabeszéd szerint a nap különböző időszakaiban,
   reggel, délben és esteledés előtt fogad fel a szőlősgazda munkásokat,
   majd a nap végén kifizeti bérüket (vö. Mt 20,1-16).
   A másik hasonlat a gonosz szőlőmunkásokról szól, ezt olvassuk a mai
   napon. A történet szerint a munkások megfeledkeznek saját szerepükről,
   önkényesen kezükbe veszik a helyzet irányítását. Nem adják át a termést
   a szőlősgazdának, akit az jogosan megillet, a szolgáit sorra
   bántalmazzák, majd amikor a gazda a saját fiát küldi el hozzájuk, akkor
   őt is megölik. Azt gondolják, hogy bűnüknek nem lesz következménye, és
   ez tulajdonképpen a legnagyobb tévedésük. A példázat a gazda
   fellépésével zárul, aki megbünteti a gonoszokat.
   A bűn azt jelenti, hogy az ember szembefordul Istennel, fellázad
   ellene. Kezébe akarja venni élete irányítását, de csak esztelen
   cselekedetekre képes. Lehet, hogy Isten egy ideig tűri ezt, de mindenki
   számára eljön az az idő, amikor Isten igazságosan fogja megítélni
   életét, cselekedeteit és a bűnösök büntetésre számíthatnak.