2018. április 24. - Kedd

   Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél
   volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A
   zsidók körülvették őt, és megkérdezték: "Meddig tartasz még
   bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk
   nyíltan!" Jézus így felelt: "Mondtam már nektek, de nem hiszitek el.
   Cselekedeteim, amelyeket Atyám nevében művelek, tanúságot tesznek
   rólam. De ti nem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók. Az én
   juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Én örök
   életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket
   kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindenkinél: senki
   sem ragadhatja el őket Atyám kezéből. Én és az Atya egy vagyunk."
   Jn 10,22-30
   Elmélkedés:
   A templomszentelés ünnepén részt vevő zsidók azt kérik Jézustól, hogy
   mondja meg nyíltan és egyértelműen, ha ő a Messiás, és bizonyítsa is
   ezt be valamilyen jellel. Ő azt válaszolja nekik, hogy korábban már
   többször is tanúságot tett erről, valamint cselekedetei is ezt
   bizonyítják, de sem korábban, sem most nem hisznek neki a vallási
   vezetők. Miért teszik fel ismételten ezt a kérdést neki? Kétségtelen,
   hogy Jézus korában igen erős volt a messiás-várás. Az eljövendő
   messiásról szóló elképzelések azonban eltérőek voltak. A farizeusok
   olyan király vagy uralkodó fellépését várták a messiási időkben, aki
   katonai és politikai hatalommal rendelkezik, és felszabadítja a
   zsidóságot a római fennhatóság alól.
   Ettől lényegesen eltér az a messiás-kép, amiről Jézus beszél, s amely
   nem illett bele a farizeusok elképzelésébe. A nép körében sokan hisznek
   Jézusban és megértik, hogy az Isten országának örömhíre és a megtérés
   megszabadítja az embert a bűntől. Ezt az örömhírt és szabadulást a
   Messiás hozza el mindenkinek. Jézus a lelki szabadulást hirdeti,
   cselekedetei szintén erről tanúskodnak. Azért jött a világba, hogy
   üdvözítsen minden embert. A zsidók újabb bizonyítékokat és csodákat
   akarnak, de az Úr nem teljesíti kérésüket. Mindazok a jelek, amelyeket
   véghezvisz, elegendőek bárki számára, hogy eljusson a hitre. Ne
   követeljünk újabb bizonyítékokat, hanem engedelmeskedjünk hittel az
   Úrnak!