2016. augusztus 27. szombat

Imádkozz csak tovább kitartóan!
„Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!” (Zsoltárok 62:9)

Anna mindennél jobban szeretett volna egy fiút. Ám az évek csak teltek, és ő csalódottsággal és kétségbeeséssel küzdött. „Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az Úrhoz, és keservesen sírt” (1Sámuel 1:10). De bármennyire is el volt keseredve, két olyan dolgot tett, ami működött – és nálad is működni fog!
1) Ahelyett, hogy hátat fordított volna Istennek, inkább hozzá fordult. Nem kevesebbet, hanem többet imádkozott. Tudta, hogy ha férje nem is tud neki gyermeket adni, Isten tud. Lehet, hogy nem örült Isten időzítésének, de sosem kételkedett Isten jóságában. Sajnos van egy dolog, amit hajlamosak vagyunk tenni, amikor a dolgok rosszul alakulnak: kerüljük Isten jelenlétét. Ez nagy hiba, mert éppen őrá van ilyenkor legnagyobb szükségünk! Igen, nehéz imádkozni, amikor a szíved épp megszakad, de ha nem imádkoztál összetört szívvel és igazán mély szükségérzettel, akkor soha nem öntötted ki igazán a szívedet Isten előtt, és nem értetted meg igazán, mit ért a Biblia imádságon.
 2) Nemcsak arra gondolt, amit ő szeretne, hanem arra is, amit Isten. „Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek Ura! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az Úrnak adom…” (1Sámuel 1:11). Nem sokkal ezután megfogant Sámuel. Ha kész vagy olyan ígéretet tenni Istennek, amit aztán számon kérhet rajtad (lényegében ez a fogadalom), akkor kezded komolyan venni az imádságot. És ekkor Isten is komolyan veszi az imádságodat! Tehát öntsd ki szívedet az Úr előtt!