Ha szeretnéd megkapni, add oda!„Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38)

Egy este egy férfi jött Teréz anyához, és egy nyolctagú családról számolt be neki, akik már egy hete nem ettek. Amikor Teréz anya elment a házhoz, az alultáplált kisgyermekeket látva egy zsák rizst adott nekik. A gyermekek anyja ekkor valami érdekes dolgot tett. Megtartotta a zsák rizs felét, de a másik felével elindult valahová. Amikor visszatért, Teréz anya megkérdezte tőle, hogy hová ment? „A szomszédaimhoz – válaszolta az asszony –, ők is éhesek.” Teréz anya így összegzi visszaemlékezését: „Nem azon csodálkoztam, hogy adott, a szegények általában igazán nagylelkűek. Azon lepődtem meg, hogy tudta róluk, hogy éhesek. Szinte törvényszerű, hogy amikor szenvedünk, nincs időnk másokra.” A Biblia azt tanítja, hogy amikor mások szükségeire összpontosítunk, Isten gondoskodik arról, hogy a mi szükségeink be legyenek töltve (ld. Efezus 6:6–8). Szóval, ha szeretnéd megkapni, add oda! Megmondom, miért:

1) Az adakozás a kulcs az áldásokhoz. Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe.”

2) Az a mag, amit most elvetsz, meghatározza jövőbeli aratásod mértékét. Nincs olyan túl kicsi mag, ami ne tudna sokszoros termést hozni, ha hajlandó vagy elvetni. Ha találsz egy ügyet, ami nagyobb az önérdekednél, és abba beleadod magad, akkor két dolgot fogsz felfedezni. Először is, hogy nem baj, ha elismered korlátaidat, amíg nem azokra alapozod az életedet. Másodszor, hogy Isten áldásai akkor áradnak ki, ha odaadod, amid van, ahelyett, hogy csak beszélnél arról, amid nincs. Tehát, ha szeretnél valamit kapni, add oda!