Fedezd fel gyermeked egyediségét! (1)„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon…” (Példabeszédek 22:6)

Szülőként fokozhatod vagy elfojthatod gyermeked adottságait. A Biblia azt mondja: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” (Példabeszédek 22:6). Ez nem azt jelenti, hogy ha gyermekeidet elindítod a jó ösvényen, akkor sosem fogják elhagyni azt. Nem, az üdvösség Isten munkája (ld. 1Korinthus 3:6). Akkor mit jelent ez a szentírási vers? A magyarázatos Biblia így fogalmaz: „tanítsd a gyermeket arra az útra, amelyen járnia kell [egyedi ajándékaival és hajlamaival összhangban]”. Figyeld meg a „hajlam” szót! Szülőként te fogod az íjat, és gyermeked a nyílvessző. Ezért imádságban kérd Isten segítségét, hogy felismerd gyermeked erősségeit és tehetségét, és célozd meg azt az utat, „amelyen járnia kell”! Isten már beprogramozta gyermekedet, előre megszerkesztette erősségeit, beállította tizenéveskori röppályáját, aztán adott neked egy tizennyolc évig tartó kutatási projektet! Kérdezd hát meg magadtól: „Mi különbözteti meg gyermekemet másoktól?” A gyermekkori hajlamok gyakran előre jelzik a felnőttkori képességeket. Vedd észre őket! Ismerd fel őket! Erősítsd meg őket! Dicsérd, biztasd őket! Gondolj József életére. Tizenhét évesen álmokat látott arról, hogy vezető lesz (ld. 1Mózes 37:2–10). Felnőttként megfejtette a fáraó álmait, és egy nép kormányzója lett (ld. 1Mózes 40–41). Az ifjú Dávidnak két erőssége mutatkozott meg: a harc és a zene. Később megölt egy oroszlánt és egy medvét (ld. 1Sámuel 17:34–37), és ügyesen játszott hárfán (ld. 1Sámuel 16). A harc és a zene uralta Dávid felnőtt életét, és főként erről emlékszünk rá ma is. Törekedj tehát arra, hogy megértsd, értékeld és a helyes csatornába tereld gyermeked egyedi ajándékait!