Evangelium mindennap	1:00 (6 órája)
címzett: evangelium

   2015. január 12. - Hétfő

   Miután Keresztelő Jánost  elfogták, Jézus Galileába  ment, és hirdette  az
   (Isten országáról szóló) evangéliumot: „Betelt az idő, közel van az  Isten
   országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.”
   Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére,  András,
   akik halászok voltak, éppen hálót  vetnek a tengerbe. Jézus  megszólította
   őket: „Jöjjetek  utánam,  és  én emberhalászokká  teszlek  titeket.”  Azok
   rögtön otthagyták  hálóikat,  és  követték őt.  Amikor  kissé  továbbment,
   meglátta Jakabot, Zebedeus  fiát és  testvérét, Jánost,  amint a  hálóikat
   rendezgették a  bárkában.  Őket  is  mindjárt  meghívta.  Erre  otthagyták
   apjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt a bárkában, és követték őt.
   Mk 1,14-20

   Elmélkedés:

   Jézus megkeresztelkedésének  ünnepe után  az évközi  időszak  evangéliumai
   Jézus fellépésének kezdetével indulnak, majd  pedig sorra bemutatják a  mi
   Urunk tevékenységét  a  nép  körében.  Keresztelő  János  küldetése  tehát
   lezárult azzal, hogy börtönbe vetették,  s most kezdődik Jézus  küldetése.
   Márk evangélista  mintegy összefoglalóan  jegyzi  le Jézus  első  szavait,
   amelyek valójában összefoglalják egész  küldetését: „Betelt az idő,  közel
   van az Isten  országa. Térjetek  meg, és higgyetek  az evangéliumban”  (Mk
   1,15).   E   kijelentés   mellé   érdemes   odatennünk,   amit   Jézus   a
   mennybemenetelekor mond,  azaz utolsó  szavait, amelyekkel  az  evangélium
   lezárul: „Menjetek el  az egész  világra, és  hirdessétek az  evangéliumot
   minden teremtménynek” (Mk 16,15).
   Jézus szavai  minden kor  emberéhez  szólnak, hozzánk  is, s  ez  egyaránt
   vonatkozik a megtérésre, a hitre  és az örömhír hirdetésére. A  Szentírást
   azzal a szándékkal olvassuk napról  napra, hogy Jézus első parancsától  az
   utolsóig bejárjunk  egy  utat, mely  a  hit elfogadásával  kezdődik  és  a
   megismert hit, mint  igazság hirdetéséig  jut el. A  megtérés, mégpedig  a
   szívbéli, őszinte megtérés azért szükséges, mert senki nem hirdetheti azt,
   amiben maga nem hisz.
   Ha eljutottam a  személyes hitre, hitelesen  tudok tanúságot tenni  arról,
   hogy másokat is elindítsak a hit útján Jézus felé.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenem, add meg nekem, hogy önmagam mindenki szolgájának tartsam.  Amikor
   csak tehetem,  engedelmességben  szolgálok, az  utolsó  helyet  választva.
   Szolgálok azáltal,  hogy nem  engedem magam  kiszolgálni, hanem  szolgálok
   másokat, bármit kell is tennem, bármi feladatot ellátnom.
   Minderre te magad mutattál példát, aki Isten, Mester és Úr voltod ellenére
   úgy voltál az apostolok  között, mint aki szolgál.  Add, hogy a te  példád
   szerint és veled együtt én is lelkemet adjam sokak megváltásáért.
   Boldog Charles de Foucauld