Pünkösdi csoda!

Hisszük: ma is virradhat még
ránk, pünkösdi szent csoda,
ha az Ige, hívők ajkán
hangzik, mint Isten szava!
Óh, Szentlélek mennyei szél,
szárnyalj hegyen völgyön át,
bűn álmából ébresszed fel,
földünk sok alvó fiát!
Sátán hamis ígérettel,
oly sok lelket altat el,
s az alvó, ha föl nem ébred,
üdvösségét veszti el!
Hogyha nem is látható ma,
a pünkösdi szent csoda,
csak ajkunk hálaéneke,
el ne némuljon soha!
Szentlélek Ige, vetésed,
óh öntözd meg gazdagon,
egy szív se maradjon köztünk
bevetetlen parlagon.
S ha megérik aratásra,
aranyszínű szép kalász,
a kalászból kihullt magot,
várja a mennyei ház!

Pecznyik Pál
Celldömölk, 2008.

Válasz

Pecznyik Pál
IGAZI KARÁCSONY

Jézus születése
emlékünnepén,
ne csábítson téged
múló földi fény.
Ne tekints a múltba,
az már ködbe vész,
rád is vár a mennyben
dicső égi rész!
Ma, ne Betlehemre
függesszed szemed,
már rég mennyben van, ki
üdvöt hoz neked.
Ő Szentlelke által
most is megjelen,
csendesen kopogtat
bezárt szíveden!

Ne a karácsonyfát
csodálja szemed,
hanem Jézus előtt
nyíljon meg szíved!
Igazi karácsonyt
Ő hoz ma neked,
fény-árba borítja
sötét életed.

1997.I.6.

Válasz

 
„Mit keresitek a holtak között az élőt, Nincs itt, hanem feltámadott!” Lukács 24. 5-6.
 
 
Kedves Testvérek!
A fenti Igével és Apuka verseivel kívánok áldott Feltámadási ünnepet!
Szeretettel: Joli

Jöjj a Golgotára!

Ha visszaforgatnánk, az idő kerekét,
Sionban láthatnánk, zsidók nagy tömegét.
Páska vacsorára készül ott, a város,
bár az emlékezés, már kissé homályos.
Ám nagyobb esemény van ott, készülőben,
Pilátus helytartó ül, ítélő székben.
Előtte: mint vádlott: ott áll, véres mezben,
világ Teremtője, teremtménnyel szemben.
Hamis vád alapján, ott áll, Isten Fia,
a vád: gonosztevő, így meg kell halnia!
Pilátus a foglyot, küldi Heródeshez,
Jézusnak szava sincs, e vörös emberhez.
Heródes: Őt visszaküldi Pilátushoz,
ő az illetékes, ítéletet ő hoz.
Reggel kezdődött el, a nagy procedúra,
borzalmas szenvedés, vár a Szent Fiúra!
Jézus, sebzett vállán, keresztgerendával,
Via Dolorózán vonul, botló lábbal.
Golgotára érve, zúg felé a lárma,
szögek nyomán vérzik, Urunk keze, lába.
Jobb felől, bal felől, egy – egy gonosztevő,
középen függ Jézus, érettünk szenved Ő!
Szállj le a keresztről, harsogja a tömeg,
hitetlenek ajkán, mint csúfoló szöveg.
Büszke, kevély ember, jöjj a Golgotára,
nézd: mint csöpög a vér, bűneidnek ára!
Törjön össze szíved, e roppant kín láttán,
hidd el: te érted is fizet, most a Bárány!
Add át, ó embered, haljon meg Ővele,
így új emberednek, mennyben lesz lakhelye.
Kevély büszkeséged, alázattá válik,
Jézus Lelke emel, a Menny kapujáig.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VIII. 26.




Jézus újra él!


A mi megváltásunk, Golgotán ment végbe,
Jézus drága Lelke, Atyjához tért égbe!
Éj sötét leple hullt, véres Golgotára,
Urunk drága testét, egy sziklasír várta.
Nem volt gyászos pompa, Jézus temetésén,
feltámadásáig pihent, a sír mélyén.
Egy drága halottat rejtett, a kőfedő,
sírból, harmad napon, új test lépett elő!
Reá vastörvények, nem voltak hatással,
Jézus zárt ajtón át, lépett be, ruhásan.
Félénk tanítványok, egy nagy zárt teremben,
a feltámadt Jézust látták, velük szemben!
Szegények azt hitték, hogy szellemet látnak,
nem voltak tanúi, feltámadásának.
Ám Jézus megszólalt: miért kételkedtek?
Fel fogok támadni, többször mondtam nektek!
Tanítványok szívét, nagy öröm járta át,
dicsőséges testben, látták Isten Fiát!
Őt követők szíve, örömmel volt tele,
több mint ötszáz hívő, találkozott Vele!

Most Atyjának jobbján, értünk esd, mennybe fönn,
ígérete szerint, nemsoká visszajön!
Dicsőséges Jézus, várva várunk téged,
hogy Atyádhoz emeld, megváltott hű néped!
Ama dicső honba, hol nincs bűn, sem halál,
melyben Atyánk trónja, ragyogó fényben áll!

Pecznyík Pál Celldömölk, 2015. IV. 4.

Húsvéti örömhír!

Feltámadt Megváltód, örvendj Isten, népe.
Üdvödnek bölcsője, a sziklasír mélye.
Nincs már a halálnak, fölötted hatalma,
szebb új ország vár rád, a fény birodalma!

Írta: Pecznyík Pál Celldömölk 2015.

Válasz

Pecznyik Pál
JÁSZOL, KERESZT, KORONA

Jászoltól a koronáig
kereszten át vezet az út,
születése-halála közt,
azon láthattuk a Fiút.
A szerető szívű Atya
hozzánk küldte le szent Fiát,
Betlehemi jászolágyra
csillag hullt a felhőkön át!
Jászoltól a keresztfáig
mint egy vándor, zarándokolt,
szavainak, csodáinak,
számtalan sok tanúja volt.
Jászol és korona között
várta Őt a kínos kereszt,
nem menekült el előle,
ám mi, megtettük volna ezt.
Keresztjére már fényt vetett
dicső, égi koronája,
melyen világ minden bűne
- lavinaként - zúdult rája!
Ám feltámadt! S egykor mennyben
láthatjuk: szívünk Királyát,
s csodálhatjuk: káprázatos
fényt árasztó koronáját!

1997.V.25.

Válasz

Pecznyik Pál
MINDENT MEGTETT ÉRTÜNK

Ámulj világ, mert ilyen még nem volt,
- ki azt mondta - égen legyen Nap, Hold.
A Teremtő embertestbe lépett,
s köztünk töltött harminchárom évet.
Benne: a menny érkezett le hozzánk,
mennyeivé váljon bűnös orcánk.
Sokszor látta a csillagos eget,
mely szent szava nyomán keletkezett!
Judeában, amerre vándorolt,
látott a vak, életre kelt a holt!
A jajgatás éneklésre váltott,
mert betegek gyógyítója járt ott.
Mentő céllal szolgált Ő közöttünk,
jóságára, kereszttel feleltünk!
Szenvedésén induljunk meg végre,
vádak helyett, szívből áldjuk érte!
Ne okozzunk néki több fájdalmat,
hiszen szava: - mint ödítő harmat -
felüdíti szomjazó lelkünket,
haza vár Ő még ma is bennünket.
Idő sürget, Urunk ezért kérlel,
bánjunk bölcsen a drága idővel.
Ne várjuk meg az utolsó percet,
el ne játszuk az üdvöt, a mennyet!
Golgotán Ő mindent megtett értünk,
hogy lehessen örök üdvösségünk!

1997.VIII.30.

Válasz

ADVENTI HÍRNÖK

Friss fenyőág

Szerző: M. Fresch nyomán: Hamar István

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Válasz

Csillagok ösvényén!


Csillagok ösvényén, gépmadarak szállnak,
ám csak árnyékában, szebb: dicsőbb, hazánknak!
Bennük: az utasok, szállnak céljuk felé,
nemes feladatot, tűztek maguk elé.
Mindegyik gépmadár, parányi koporsó,
ki tudja: melyik út, lesz majd az utolsó.
Sebesült gépmadár, lezuhan a mélybe,
utasai közül: egy se marad élve!
Az örök életre: hányan lesznek készen?
Az örök életre, menve harcon, vészen.
Csillagok ösvénye: dicső fényben ragyog,
láthatatlan mezben, járnak ott: angyalok.
Csillagok ösvényén, vár minket, Istenünk,
dicső országában, készített helyt, nekünk!
Az új Földön vár ránk, csodaszép városunk,
égi Jeruzsálem, lesz örök otthonunk.
Sátán, bűn és halál: ki lesz abból zárva,
áldott Atyára lel: senki nem lesz árva.
Most még nem láthatjuk, a csodás szebb hazát,
csillagok ösvénye: lesz - e majd odaát?
Titkok az Úréi: nekünk legyen elég,
Atyánkhoz mehessünk, ha majd el jő a vég!
Megtelik hívőkkel: örök, aranyváros,
elsőként látta meg: hű tanítvány, János.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. XI. 14.

Válasz

Jézus nélkül!

Őszbe fordult már a határ,
nem ébreszt a dalos madár.
Szerteszárnyal, a víg szlogen,
hurrá, testé a győzelem.
Jézus nélkül: mi jól vagyunk,
testünk vágyára hallgatunk.
Hegedűszó, nosztalgia,
Isten veled, Égnek Fia.
Élünk: nem törődünk Veled,
jól megvagyunk mi, nélküled.
S ím: a bűnt pártoló tömeg,
a kárhozatba, szédeleg.

Atyánk látja: és fáj neki,
tétlenül: ezt, nem nézheti!
Fia, az Ő mentő keze,
Őt: értünk Földre küldte le!
Ő, fél munkát nem végezett,
Fia: érettünk vérezett!
Értünk áldozta életét,
feltámadva: a mennybe tért.
Jézus nélkül, nincsen élet,
Ő ad lelket, testet, étket.
Jézus a kezdet és a Vég!
Égi ajtó: mely nyitva még!
Út: mely az Atyához vezet,
boldog: ki mennybe érkezett!
Bűnbánókat, lám így várja,
hívő lelkek nagy Királya.

Pecznyík Pál
Celldömölk,
2016. X. 28.

Válasz

Milyen lehet Isten!

Kíváncsiság kísért minket, milyen lehet Isten!
Akinek - legyen - szavára, keletkezett minden.
Bár kívül van a világon, mégis itt van benne,
Makro világ, Mikrovilág, befejezett terve.
Isten Lélek: testi szemmel, ezért nem látható,
Előtte nincs titok, korlát, mindenen átható.
Benne van a tearózsa illatos kelyhében,
piros arcú barna kislány, ragyogó szemében.
Az Egeket teleszórta, csillag milliárddal,
Őt dicséri reggel, este, ezernyi madárdal.
Benne van a levegőben, fénylő Napsugárban,
Tájfunoknak, Tornádóknak, vészes viharában.
Néha, félelmes csapással, próbálja az embert,
keze: gyakran megrendíti a Földet, a tengert.
Isten csodás röntgen szeme, mindeneken áthat,
azon is, ki büszke szívvel, fordít Néki hátat.
Kíváncsiság, bűnös hajlam, ezért tegyük félre,
Isten által rendelt napon, találkozunk Véle!
Színe elé, egyénenként, kényszerülünk menni,
villám tekintete elől, nem rejtőzhet, senki!
Jobb kéz felől, bal kéz felől, állnak majd a népek,
életükről számot adnak, Földön miként éltek.
Akik Jézust befogadták, jobb kéz felől állnak,
mint megváltott gyermekei, az örök Atyának!
Isten nélkül élők pedig, bal kéz felé mennek,
a kárhozat éjjelében, fényre sosem lelnek.
Drága lélek: e versben is, Atyád kérve kérlel,
jöjj ma Hozzá, ne tanácskozz, se testtel se vérrel.
A Golgotán, teérted is, áldozott a Bárány,
hogy Isten gyermeke lehess, Fia vére árán!

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. X. 8.

Válasz

Add Tovább!


Ha van valamid, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kevés szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,
Mely segít elűzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önző a szívedben,
De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,
Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha az Isten meghallgatta imád,
S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!





Add Tovább!


Ha van valamid, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kevés szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,
Mely segít elűzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önző a szívedben,
De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,
Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha az Isten meghallgatta imád,
S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!






Fejszés András

Szeretni


Szeretni annyit jelent, mint adni,
ezzel örömöt szerezni másnak,
minden alkalmat megragadni,
hogy bús arcokon mosolyt lássak,
terheit hordozni egymásnak...
Embert szeretni így kellene.

Szeretni annyit jelent: magamat adni.
A teljes szeretet: én-emet feladni.
Krisztust követni így kellene.

Feladni akaratomat, ízlésemet,
az indulatokat, érzületet,
és akkor bennem is megszülethet
az Agapé - az isteni szeretet

Így szeretett Isten: adott, nem kért,
hanem Jézusban önmagát adta
a világért.

Válasz